Hozzátáplálás

KEDVES SZÜLŐK !

Közeledve kisbabájuk második félévéhez, jó szívvel ajánlom áttanulmányozásra az alábbi
hozzátáplálásról szóló rövid összefoglalót, az alábbi fontos kiegészítéssel.
A Nemzetközi Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más tekintélyes nemzetközi szakmai
szervezetek ajánlása alapján a kizárólagos szoptatás 6 hónapos korig, a hozzátáplálás
elkezdése 6 hónapos kor után, illetve egyéni különbségek figyelembe vételével 6 hónapos kor
körüli időben javasolt. A hozzátáplálás mellett a szoptatás folytatása javasolt 2 éves korig és
azon túl, illetve mindaddig, amíg az anya és a csecsemő ezt kívánja.
Ez az ajánlás támogatott Magyarországon is.
A hozzátáplálás mikéntjéről korszerű, mai tudásunkat tükröző hazai ajánlás írott formában
jelenleg még nem elérhető, ezért tartottam fontosnak ezt a rövid összefoglalót hozzáférhetővé
tenni az Önök számára. Az összefoglaló kapcsán felmerülő kérdéseket ezt követően időben át
tudjuk beszélni a rendelőben történő személyes találkozások alkalmával.
Az eredeti összefoglaló a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően, ausztrál szülőknek készült.
A fordítást Vass Zsófia anyukánknak szeretném megköszönni.
A szövegben az eredetihez egy-egy helyen kiegészítést tettem, ezt külön, dőlt betűkkel jeleztem.


Hozzátáplálás: szilárd ételek bevezetése


Tudta?! Ha a csecsemő elkezd szilárd ételeket fogyasztani, szükség van a kanalak, tálak és
tányérok tisztán tartására, de nem kell sterilizálni őket.
A szilárd ételek bevezetését akkor érdemes elkezdeni, amikor a gyermek annak a jeleit
mutatja hogy készen áll rá. Ezek a jelek egyénenként eltérő időpontban jelennek meg, de a
legtöbb gyermek 6 hónapos korában megérett a hozzátáplálásra. Ezen időszaktól a
csecsemőknek kiegészítő táplálékra van szükségük a növekedéshez és fejlődéshez. Hogy
hogyan kezdjük meg a hozzátáplálást az részben tőlünk függ.
Szilárd ételek fogyasztása: miért van a csecsemőnek szüksége rá?
Életének első 4-6 hónapjában a csecsemő a szervezetében raktározott, az anyaméhben töltött
időszak alatt felhalmozódott vasat hasznosítja. Vashoz jut az anyatej és/vagy tápszer
fogyasztása révén is. Ahogyan elkezd nőni, vas tartalékai csökkennek. Emiatt a csecsemőnek
a szükséges vasat és egyéb tápanyagokat más forrásból, szilárd ételekből, valamint az
anyatejből és/vagy tápszerből kell kinyernie. (WHO jav: kizárólagos szoptatás lehetőleg 6
hónapos korig ! )
A hozzátáplálás azért is fontos, mert segít abban, hogy a gyermek megtanuljon étkezni,
hozzájárul az új ételek fogyasztásával az új ízek és textúrák megismeréséhez, segít a fogazat
és állkapocs fejlődésében, és olyan készségek kialakulásában, amelyek a későbbi nyelvi
fejlődéshez szükségesek.
A szilárd táplálék fogyasztása ugyanakkor nem helyettesíti az anyatejes vagy tápszeres
táplálást! A csecsemőnek szüksége van az anyatejre és/vagy tápszerre a szilárd ételekkel
együtt legalább 12 hónapos koráig. Ha a szilárd ételek fogyasztása túl gyorsan felváltja a
szoptatást és/vagy tápszer fogyasztását, a csecsemők fontos tápanyagforrástól eshetnek el.
(WHO: hozzátáplálás melletti szoptatás 2 éves korig ,vagy amíg a baba és az édesanya
kívánja)
Jelek, amelyek arra utalnak, hogy ideje a szilárd ételek bevezetésének:
A csecsemő fejlődése és viselkedése megmutatja, hogy mikor érdemes a hozzátáplálást
megkezdeni. A jelek, amelyek alapján a csecsemő érett a szilárd ételek fogyasztására:
− nyak- és fejtartása stabil és segítséggel fel tud ülni,
− érdeklődést mutat az ételek iránt, például megnézi mi van a tányéron,
− az ételek felé nyúl,
− kinyitja a száját ha kanálból étellel kínálják.
Gyermekenként változó, hogy ezek a jelek mikortól figyelhetőek meg, de a csecsemők
többségénél körülbelül 6 hónapos kortól megfigyelhetőek ezek. Ha a csecsemő 7 hónapos
kora körül még nem kezdte meg a szilárd táplálékok fogyasztását, érdemes a gyerekorvoshoz
vagy a védőnőhöz tanácsért fordulni.


Hogyan vezessük be a szilárd ételeket: az időzítés
Amikor először kínáljuk a csecsemőt szilárd étellel, jó ha mind a szülő, mind a csecsemő
boldog és nyugodt állapotban van. A csecsemő nagyobb valószínűséggel fogja elfogadni a
szilárd ételt miután anyatejet vagy tápszert kapott. Ez azért van, mert amikor a csecsemők
igazán éhesek, csak anyatejre vagy tápszerre vágynak, olyanra amelyről tudják, hogy gyorsan
csillapítják éhségüket. Ezt követően még mindig van hely a gyomrukban arra, hogy új ételeket
kóstolhassanak. Az idő múlásával megtanulható, hogy a csecsemő mikor éhes vagy mikor
jóllakott, mikor nem érdekli az étel vagy fáradt.
Az éhség jelei közé tartozik, ha a csecsemő:
− izgatottá válik, amikor látja, hogy készül az étele,
− felénk nyúl az etetőszékében ülve,
− nyitogatja száját, ahogyan az etetéshez készülünk.
Annak jelei, hogy a csecsemő már nem éhes:
− elfordítja a fejét,
− elveszti érdeklődését vagy ingerlékennyé válik,
− eltolja a kanalat,
− csukva tartja a száját.
Mennyi étellel kínáljuk a csecsemőt a hozzátáplálás megkezdésekor? Próbáljuk meg 1-2
teáskanálnyi étellel kezdeni, ezt követően pedig 1-2 teáskanállal növeljük az adagot a
gyermek étvágyának megfelelően.
Hogyan vezessük be a szilárd ételeket: az étel állaga
Amikor megkezdjük a szilárd ételek bevezetését, kínáljuk a csecsemőt:
− 6 hónapos kora körül pépes, később darált majd apróra vágott ételekkel,
− 8 hónapos kora körül rágcsálnivalókkal.
Fontos, hogy a csecsemő 6 és 9 hónapos kora között eljusson a sima, pépes ételektől a
rágcsálnivalókig. Ez segíti a csecsemőt abban, hogy megtanuljon rágni. A rágás segít abban,
hogy beszédkészsége is fejlődjön. Mindezzel megelőzhető az is, hogy evési zavarok
alakuljanak ki, ahogyan a gyermek fejlődik. Mire 12 hónapos lesz a gyermek, elkezdhet olyan
textúrájú ételeket enni, mint amilyet a család többi tagja is eszik.
Időre és türelemre van szükség, hogy a csecsemő megtanuljon enni. Ha a csecsemőnek elsőre
nem tetszik valami, akkor próbáljuk meg máskor újra kínálni vele. Az is előfordulhat, hogy
sokszor kell megkínálnunk a csecsemőt az étellel, mire elfogadja annak új ízét és textúráját.


Hogyan vezessük be a szilárd ételeket: az ételek fajtája
Minden újfajta étel izgalmas a csecsemő számára - ezért nincsen szükség különleges ételek
készítésére. A szilárd ételeket bármilyen sorrendben bevezethetjük, mindaddig amíg
azok vasban gazdagok és megfelelő állagúak.
Például, kezdhetjük a hozzátáplálást rizspéppel, vagy pürésített zöldségekkel és
gyümölcsökkel. Ezt követően rátérhetünk olyan pépesített ételekre, mint a tojás, a
gabonafélékre mint a búza, a főtt halra, darált vagy darabolt húsfélékre, és még többfajta
zöldségre és gyümölcsre. Próbálhatunk tofut, babot, lencsét, darált dióféléket stb. is adni.
Az ételeket együttesen is adhatjuk - nincsen szükség arra, hogy egyszerre csak egyfajta ételt
kínáljunk. De ha a családban ismert valamilyen ételallergia, akkor azt is megtehetjük, hogy
egyszerre csak egyfajta ételt adunk. Ez segít abban, hogy az allergiát kiváltó ételt azonosítsuk.
Próbáljunk sokfajta és otthon elkészített ételt kínálni, például:
− zöldségféléket, mint a főtt krumpli, répa vagy babfélék,
− gyümölcsöket, mint a banán, alma, dinnye vagy avokádó,
− búzát, zabot, kenyeret, rizst és tésztaféléket,
− tejtermékeket, mint a joghurt vagy a teljes zsírtartalmú sajtok,
− főtt tojást, de nem nyers vagy lágy tojást.
Gondoskodjunk arról, hogy a csecsemő olyan rágcsálnivalókat is kapjon, mint például főtt
zöldségek, puha kenyér vagy pirítós, ami ösztönzi a rágásra és elősegíti, hogy megtanuljon
egyedül is enni.
Az anyatejes vagy tápszeres táplálást folytassuk a gyermek 12 hónapos koráig, a
hozzátáplálás mellett. (Ez a minimum ajánlás)
Ételallergia és a hozzátáplálás:
Az ekcémás vagy az allergiás családi háttérrel bíró gyermekek esetében nagyobb a
valószínűsége annak, hogy ételallergia vagy intolerancia alakuljon ki. De ételallergia
előfordulhat olyan gyermekeknél is, akiknél a családban nincsen allergiás.
Ha a csecsemő hozzátáplálását túl korán, például 4 hónapos kora előtt, vagy túl későn
kezdjük meg, nő az ételallergia kialakulásának esélye. (túl későn: 7-8 hónapos kora után )
Ha a csecsemőnek már ismert ételallergiája van, vagy ha a családban van ételallergiás, vagy
ha tartunk az ételek által kiváltott reakcióktól, célszerű a háziorvoshoz, a védőnőhöz, a
gyermekorvoshoz vagy allergológushoz tanácsért fordulni. (specifikus helyzetek !)
Az Ausztrál Klinikai Immunológiai és Allergológiai Társaság (angolul ASCIA) csecsemők
táplálásra vonatkozó iránymutatásai szerint nincsen szükség az allergiát okozó élelmiszerek
elkerülésére. Ez azt jelenti, hogy a csecsemőknek olyan ételeket is adhatunk, mint a tojás
vagy mogyoró, még ha allergiás családi háttérrel is rendelkeznek. (nemzetközileg elfogadott
nagyon fontos ajánlás!)
A szilárd ételek bevezetésének általános elvei:
A szilárd ételek bevezetésének módja családonként és gyermekenként eltérő módon történhet.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy hogyan kezdjük meg a hozzátáplálást, van néhány
általánosan elfogadott, követendő elv.
Az etetés módja:
− Válasszuk egy olyan időpontot, amikor a csecsemő és a mi is nyugodtak vagyunk.
− Kezdetben pürésítsük az ételt. Majd a rákövetkező néhány hétben egyre darabosabb
állagú vagy tört ételt adjunk. Körülbelül 8 hónapos korára, a csecsemőnek képesnek
kell lennie a különböző rágcsálnivalókat is megennie.
− Ültessük a gyermeket az etetőszékbe, vagy egy biztonságos helyre, és etessük kanállal.
A kisebb falat ételeket ujjunkkal is adhatjuk.


− Figyeljünk a jelekre, amikor a csecsemőt már nem érdekeli az evés, vagy már nem
éhes. Ez jelzi számunkra, hogy már eleget kapott.
Tippek a csecsemő érdeklődésének felkeltéséhez:
− Olyan ételeket kínáljunk, ami a csecsemőt érdekli - vagyis olyan ételeket, amelyekért
a csecsemő nyúl, vagy amelyeket figyel.
− Adjunk a csecsemőnek is egy kanalat, hogy az evést gyakorolni tudja.
− Beszéljünk a csecsemőnek az ételről, amit eszik - mi az, milyen a színe, milyen az íze,
hol terem, hogyan készítettük el.
− Olyan ételeket kínáljunk, amelyeket mi is eszünk, hogy megismertessük az otthon
készült ételek ízeivel. Ez egyben arra is jó alkalom, hogy átgondoljuk milyen ételeket
fogyasztunk, és hogy hogyan élvezhetjük az egészséges ételeket közösen a családban.
− Figyeljünk a csecsemő érdeklődésének és étvágyának mértékére. Ez napról napra
változhat, és idővel egyre növekedni fog. Készüljünk napi háromszori étkezéssel és
uzsonnákkal. Persze bármikor előfordulhat, hogy a csecsemőt nem fogja érdekelni az
evés, vagy nem lesz szüksége rá.
A szilárd ételek bevezetése sokkal többről szól, mint magáról az ételről. Ez egy nagyszerű
alkalom a beszélgetésre és egymás meghallgatására, valamint a kötődés megerősítésére.
(egészséges étkezési szokások kialakítására)
Mit ehet a gyermek 12 hónapos korában:
12 hónapos korára a gyermek csaknem minden olyan egészséges ételt megehet, amit a család
többi tagja is fogyaszt, tehát gyümölcsöket, zöldségeket, dióféléket (de darálva, hogy
elkerüljük a fulladásveszélyt), gabonaféléket, húst, halat, tojást, tofut, lencsét, tésztát, rizst és
kenyeret. A folyadékokat tekintve, a gyermek már ihat teljes zsírtartalmú (3,5%-os) tehén
tejet. Naponta körülbelül két pohárnyi tejet vagy tejterméket, pl. sajtot vagy joghurtot adjunk
a gyermeknek.
A gyermek abbahagyhatja a cumisüveg használatát, és jellemzően kisebb nagyobb sikerrel
már tudja a kanalat is használni. A magas zsír-, cukor és sótartalmú, előregyártott és
csomagolt élelmiszerek, pl. sütemények, kekszek, chips vagy más olajban sült ételek
fogyasztását kerüljük, mert nem tesznek jót a gyermeknek. Az egészséges étkezés mintáját
látva, jó étkezési szokásokra fog szert tenni a gyermek egész életére. (Egy éves koron túl
kaphat mézet is)
Az étkezés körüli rendetlenség és játék:
Számíthatunk arra, hogy a gyermek étkeztetése lassú lesz és rendetlenséggel fog járni. Ennek
egyrészt az az oka, hogy az evés egy olyan képesség, amelyet a csecsemőnek meg kell
tanulnia, beleértve azt is, hogy hogyan kell a szájához ételt venni. Másrészt, a csecsemő a
tapintás révén ismeri meg az új ételek textúráját. Érdemes is a csecsemőt bátorítani erre, mert
ez ösztönzően hat más területeken szükséges készségek fejlődésére is, például a finom
motoros készségekre és a gondolkodásra.
Ha a gyermek etetőszékben eszik, a magassággal és a mélységgel is megismerkedhet azáltal,
hogy leejti a dolgokat a földre. De ha a csecsemő minden ételt ledob, akkor lehetséges, hogy
már nem éhes, és lehet, hogy itt az idő másfajta játékba kezdeni.
Az étkezés családdal közösen eltöltött időt jelent. Ha türelmesen és nyugodtan tudjuk kezelni
a rendetlenséget, akkor a gyermek is megtanulja élvezni az étkezéseket.
Könnyebb lehet az evés után feltakarítani ha újságpapírt vagy egy műanyag fóliát terítünk az
etetőszék alá és kéznél tartunk egy törlőkendőt is.
Fulladásveszély megakadályozása:


Mindig felügyeljük a csecsemőket és kisgyermekeket, ha éppen szilárd ételt fogyasztanak. Ha
a gyermek mellett ülünk, miközben eszik, az nem csak a fulladásveszély elkerülésében segít,
hanem hozzájárul a társas interakciók fejlődéséhez és ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon
enni.
Amikor a gyermek megérik a hozzátáplálásra, szájával és nyelvével képes lesz a puha, sima,
pépes ételeket megenni. Kezdetben jobb ha elkerüljük a keményebb, darabos ételeket, mint pl.
a nyers répa. Helyette sült, főtt répát adjunk. Ugyancsak kerüljük a dióféléket egészben, a
halat és a húst kisebb csontdarabokkal.
Só és cukor:
A gyermeknek nincsen szüksége hozzáadott sóra és cukorra. Ha elkerüljük a többlet só és
cukor hozzáadását, akkor az nem nyomja el a gyermek ízlelését, és nem szoktatjuk rá a
gyermeket arra, hogy ezek szükségesek az ételek jó ízéhez.
A lényegre törő de természetesen nem teljes körű rövid összefoglaló, illetve bármely
hozzátáplálással összefüggő kérdésükkel forduljanak hozzánk bizalommal.
Dr. Rudas Magdolna